«

»

A Frankel Zsinagóga története

DSCN8212 2

Frankel Zsinagóga, Budapest

Frankel Zsinagóga, Budapest

DSCN8203

Frankel Zsinagóga, Budapest

100_0011

Frankel Zsinagóga, Budapest


A ma is mûködõ neogótikus (a tervezõ szerint francia gót stilusú) újlaki zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában) udvarbelsõ beépítésével Fellner Sándor alakította ki, és pedig 400 hívõ részére, amint az Egyenlõség c. kiadványból megtudhatták az olvasók. 

Alapköveit 1887-ben helyezték el, felszentelésére 1888. augusztus 08-án került sor. Ugyanekkor búcsúztak a régi, több mint 100 éves zsinagógától, amely e helyen már feleslegessé vált. A zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára illetve az Árpád fejedelem útjára nézett.

1928-ban hatemeletes bérházzal építették körül. Ennek terveit Jakab Dezsõ és Soós Aladár mûépítészek készítették. Az utca felõl magas árkádos, vasráccsal záródó kapualjon keresztül kedvezõ rálátás nyílik a zsinagóga homlokzatára. A zsinagóga köré emelkedõ bérházat úgy építették, hogy a templom ne puszta falsíkok közé kerüljön, hanem mindkét oldalról függõfolyosók határolják, ahonnan a zsinagógára tekintve különösen hangulatos, mondhatni misztikus kép tárul elénk.

Az épületben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és alkalmi talmud-tóra iskola is helyet kapott.

A Zsigmond utca 49. szám alatti épület a nagyméretû telek keleti részére épült, parkosított szabad térség övezte. A Duna-part felé a telket kerítés zárta el.


A budai hitközség tagjai között számos magas rangú tudós, értelmiségi és jeles mûvész akadt: így Heller Bernát, valamint Strausz Adolf orientalisták, dr. Baracs Károly ügyvéd, udvari tanácsos, Pfeiffer Ignác mûegyetemi tanár, dr. Geréb József klasszika-filológus, dr. Mezõ Ferenc az amszterdami szellemi olimpia gyõztese, késõbb a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, továbbá Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Emõd Tamás és Lengyel Menyhért írók. Emellett igen sok gazdag hívõje volt, többek között a gyártulajdonos budai Goldberger vagy a csepeli báró Weiss Manfréd család. Több kiváló rabbi mûködött ebben a zsinagógában, így Dr. Schőner Alfréd Buda főrabbija 1975-1985 között, dr. Benoschofsky Imre mellett dr. Edelstein Bertalan, a fiatalon mártírhalált halt dr. Vidor Pál, valamint dr. Geyer Artúr, az Országos Rabbiképzõ Intézet könyvtárosa. Legnépszerûbb szellemi vezetõje dr. Kiss Arnold fõrabbi, akit 1901-ben választottak meg a budai hitközség élére és aki íróként, költõként, mûfordítóként is jeleskedett, élete végén pedig az Országos Rabbiképzõ Intézet tanáraként is tevékenykedett. A templomban mûködõ kántorok közül a lengyel származású Sírotta Sándor, a hajdani varsói fõkántor unokaöccse emelkedett ki. Jelenleg Verõ Tamás látja el a rabbi-feladatokat.


A Frankel Leó utcai zsinagóga építészeti vonatkozásai és a szimbólumok

A mai Frankel Leó utca környéke régtõl fogva ismert és lakott terület. Nem csak a rómaiak, de a késõbb érkezõk is hamar felfedezték gyógyhatású termálforrásait. Újlak sorsa szorosan összekapcsolódott ezekkel: központja is szomszédságukban a mai Lukács és Császár Fürdõ közelében alakult ki, ahol a XIX. századi fürdõélet kibontakozásával számos szálloda, vendéglõ és üzlet nyílt. Újlak lakói között ott voltak a zsidók is, hiszen a napjainkban is meglévõ, 1888-ban felavatott zsinagóga helyén korábban is állott egy több mint 100 éves imaház. A Frankel Leó utcát akkoriban Zsigmond utcaként tartották számon: ennek egyik nagyméretû Duna-parti telkére került az új épület. Ezt Fellner Sándor tervezte, aki egyebek között olyan alkotások szerzõje, mint az egykori Pénzügyminisztérium épülete a Várban, az Igazságügyi Minisztérium Markó utcai épülete valamint az idõközben elpusztult Ritz Szálló.
A 400 ember befogadására készült, 21,5 x 19 méteres külsõ méretû 8 méter magas imaház francia gót stílusban épült, nagyon finom részletformákkal. Építésze a zsidó származású és vallású építészek elsõ olyan nemzedékéhez tartozott, kinek véleménye szerint a zsinagógát nem kell külön stílusjegyekkel megkülönböztetni és az ima házának megfogalmazásához az egyetemes vallásos érzület létrehozta gótikus formák a legmegfelelõbbek. Az épület eredetileg önmagában állt, a hitközségi helyiségek és a vágóda a szomszédos telkek földszintes házaiban kaptak helyet. 1928-ban Jakab Dezsõ és Soós Aladár tervei nyomán hatemeletes, függõfolyosós bérházat építettek köré. Ez a Duna felöli homlokzaton közre fogja a zsinagóga félnyolcszögû szentéjét, amelyet kõtábla-, menora-motívum és Dávid-csillagok díszítenek. A zsinagóga bejáratát azóta az utca felöl vasráccsal ellátott, árkádos kapualjon át lehet megközelíteni. Belépve elõször a téglaburkolatú hármas egységet alkotó, vakolt felületekkel tagolt fõhomlokzatot pillantjuk meg. A bejárati elõtér kapuzatát félköríves záródású párkány díszíti, ennek csúcsán a mózesi kettõs kõtábla, orommezejében a Dávid-csillag jelképe látható. A kapuhoz vivõ szélesebb, terasszá öblösödõ lépcsõk az elõtér tömbjének két oldalán vezetnek tovább, a nõk számára kialakított kapukhoz, melyek elõtt ugyancsak kis terasszá szélesednek. A nõi bejáratokat, továbbá az elõtér fölött, az imaterem nyugati falán elhelyezkedõ nagyméretû, kétosztásos, csúcsíves ablakot szamárhátíves díszítés hangsúlyozza. Az utóbbi keretezésének csúcsán megismétlõdik a Dávid-csillag motívuma. A fõhomlokzat középsõ részét jobbról és balról ál-támpillérek fogják közre, koronázópárkánya csúcsíves mezõt alkot. Fölötte lépcsõzetes oromzat magasodik, legfelül a mózesi kõtáblákkal. A párkány vonalát a két szélsõ bejárat fölött félköríves romantikus mintázat emeli ki.

Az elõcsarnokon keresztül az imaterembe érkezve középen találjuk a fából készült bimát, két oldalán hétágú gyertyatartókkal. Szemközt, a keleti fal apszisában található a gótizáló, csúcsíves keretezésû, lépcsõzetes oromzatú, Dávid-csillaggal és kõtáblákkal díszített frigyszekrény, ugyancsak gótizáló keretezésû fülkében.

A frigyszekrény látványát a tõle jobbra és balra nyíló, szintén gótikus jellegû, festett ablakok teszik teljessé. Mellette és az oldalfalakon márványtáblák idézik a holocaust mártírjainak, illetve a hitközség nagy rabbijainak emlékét. A hármas keresztboltozattal épült belsõ térbe mélyen benyúlik a három nõi karzat, melyeket csúcsíves ablakok világítanak meg.

A boltozat ívei díszes konzolokban végzõdnek.

A neológ imaház jelenleg is eredeti funkciójának megfelelõen, a Budai Zsidó Hitközség égisze alatt mûködik. Épületegyüttesében rendszeresen tartanak talmud-tórát, de itt kapott helyet a Micve Klub, valamint a Hillel Zsidó Oktatási és Ifjúsági Központ is.Elmélkedések a szentírási figurációk ikonográfiájáról a Frankel Leó utcai zsinagóga vonatkozásába

A Frankel Leó utcában, a zsinagóga környékén, majd a zsinagóga és a bérház udvarán sétálgatva, késõbb a zsinagógában, e dolgozat készítõje a textus és a vizualitás kapcsolatán elmélkedett. Van-e összefüggés a zsinagógai építészet és a feliratok között? Mindez hogyan alakul idõben, a társadalmi és politikai viszonyok megváltozásával? A Magyarországon élõknek némi tapasztalatuk lehet erre vonatkozóan, hisz Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a középkorból megmaradtak zsinagógák (a budai vár, Sopron).

Nézzük most konkrétan a Frankel Leó utcai zsinagógát! A Dávid-csillag és a két kõtábla kiemelkedõ fontosságú ebben a zsinagógában. Láthatjuk, hogy a bejárati elõtér kapuzatát félköríves záródású párkány díszíti, ennek csúcsán a mózesi kettõs tábla orommezejében a Dávid-csillag jelképe látható.

A Dávid-csillag motívum megismétlõdik a nyugati fal csúcsíves ablakán, a keretezés csúcsán. A keleti fal apszisában találjuk a Dávid-csillaggal és kõtáblákkal díszített frigyszekrényt. A kõtáblák és a Dávid-csillag szimbólumai jelzik, hogy a Frankel Leó utcai zsinagóga neológ közössége zsinagógája építésénél a zsidó hagyományhoz való hûséget és a tórahûséget akarta hangsúlyozni. Ez a közösség a törvény népének vallja magát, ezt jelzi szimbólumaival is.

A kõtábla vagy a Szövetség két táblájának (Sné luhot hábrit) szimbóluma azt is jelzi, hogy milyen korban építették a zsinagógát, hisz a XVIII-XIX. századi zsinagógákra jellemzõ az, hogy a zsinagóga frigyszekrényén, illetve késõbb már a zsinagóga homlokzatán is megjelenik.

A Dávid-csillag (melynek jelentése Dávid pajzsa) tudjuk, hogy más kultúrákban is megjelenõ elem, de mint szimbólum kizárólagosan a zsidóságé. A legtöbb askenáz rítusú zsinagóga falán megtaláljuk. Vizsgált zsinagógánk építésének idejére ebbõl is sikerül következtetnünk, hisz a magyarországi XIX. századi zsinagógákra jellemzõ, hogy a Dávid-csillagot homlokzati falmezõkre vagy az ablakok üvegosztó bordázatánál alkalmazzák.

A Dávid-csillag felfelé és lefelé mutató csúccsal egymásba fonódó két egyenlõ oldalú háromszög. Mit mond a Dávid-csillag, ez az õsi szimbólum, ami a kapernaumi zsinagóga maradványain is látható, csak úgy mint a Táncsics Mihály utcai zsinagógában (ahol igen beszédessé vált számunkra, hála Scheiber Sándor megfejtõ munkájának). Kohlbach Bertalan hipotézisét véve alapul, mely szerint egy dualista világképnek megfelelõen a talpára állított háromszög a jó, a fény, a csúcsára állított háromszög a rossz, a sötétség szimbóluma. Rávetíthetjük-e ezt az elgondolást a Frankel Leó utcai zsinagógára? Igen! Egyáltalán nem erõltetett a dolog, ha bele gondolunk, hogy a zsinagóga alapkövét 1887-ben rakták le. Tiszaeszlár után vagyunk, abban az idõben, amikor az antiszemiták elérkezettnek látták az idõt a politikai szervezkedésre. Gondoljunk a Dávid-csillag szimbólumra: valóban a jó és a rossz, a világosság és a sötétség harca folyt. 2005. nyarán Izraelben hallottam egy másik interpretációt is: a Dávid-csillag, mint a gránátalmafa virága, melynek termése, húsa és leve az immunrendszer serkentõje és fenntartója, olyan egyetemes gyógyszer, melynek éltetõ erejéhez a legszegényebb emberek is hozzáférnek. Én nem vetném el ezt az interpretációt a Frankel Leó utcai zsinagóga vonatkozásában sem. Most nem arra gondolok, hogy gazdag vagy szegény polgárokról van szó, hisz tudjuk, hogy jeles személyek jártak ebbe a zsinagógába és nem a legszegényebb réteg. De õk is osztoztak a zsidó sorsban és szükségük volt az egyetemes fenntartó erõre, ami Tiszaeszlár árnyékában megvédi és megerõsíti a közösséget.

Benoschofsky Imre, akinek emléktábláját láthatjuk a zsinagógában, nap mint nap elmélkedett ezeken a kérdéseken, miközben Zsidóságunk tanításai c. mûvét illetve a Harminc év után c. gyûjtemény tanulmányait írta. Benoschofsky Imre, a kiváló rabbi nyomában lépkedve mi is elmélkedhetünk azon, hogy az óbudai zsinagóga építése és a Frankel Leó utcai zsinagóga közt mindössze két-három emberöltõ volt, mégis egy teljesen más világot tükröznek. Egyik a monumentális korinthuszi oszlopaival, mint a béke és stabilitás jelképeivel, a Frankel Leó utcai zsinagóga pedig a szentéj köré épített védõ-óvó bérházzal. Érezzük: valami megváltozott. A Tiszaeszlár elõtti idõket nem lehet visszahozni. De lehet reménykedni, imádkozni, bízni az Örökkévalóban.

A Frankel Leó utcai zsinagóga felirata a frigyszekrényen található. A felirat dr. Edelstein Bertalan és hitsorsosai akarata szerint kifejezi a közösség félelmeit az aktuális történelmi helyzetben:
Bizonyára közel van az õ szabadítása az õt félõkhöz mondja a felirat, a 85. zsoltár 10. versének szavaival. Más szóval: mi, akik építjük ezt a zsinagógát, különös módon kérjük az Örökkévaló segítségét. A Tiszaeszlár árnyékában történõ zsinagógaépítés azonban nem jelenthet sem önfeladást, sem reménytelenséget, sem identitásválságot. A Frankel Leó utcai zsinagógában a tóraolvasó asztal középen áll, mint a hagyományos ortodox zsinagógákban, stabil alapként, hirdetve azoknak, akiknek van szemük a látásra, hogy: bár bérházzal körülvéve, most talán alig láthatóan, de itt vagyunk és mi vagyunk itt.

Végül pillantsunk a márványtáblákra melyek idézik a nagy rabbik és a holocaust mártírjainak emlékét és fejezzük be a mondatot: és mi az õ utódaik vagyunk.

* macca (héber, tsz.maccót) kovásztalan kenyér, melyet pészah idején fogyasztanak.

Forrás: http://www.zsinagogak.com/index.php?option=com_content&view=article&id=123:frankel-lecai-zsinagtnete&catid=14:budapesti-zsinag&Itemid=28