«

»

Hanuka

Hanuka (héberül: חנוכה, felszentelés), a fények ünnepe.

Hanuka ünnepe emlékezik a Makkabeusok szíriai görögök feletti győzelmére (Kr. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még pl. Purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében.

A szentély újjáavatásának ünnepe

Hanuka – Felszentelés. A Kr. e. II. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó IV. Antiochosz, az eddig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a szentélybe, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt, és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukának, ami héberül „felszentelést” jelent. A hanuka a júdaizmus diadala a szekularizmus felett.

A fények ünnepe

Chág háorim – A fények ünnepe. Miután a Makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartót, a Hanukkiját. Új kóser olaj előállítására nyolc napra volt szükség, s ekkor a hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékére hanuka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. A gyertyatartót, amelybe a gyertyákat helyezik, “hanukia”-nak hívják.

Ez az ünnep a téli estéken különösen meghitt és sok vidámsággal teli. A gyerekek trenderlivel (hanukai pörgettyű) játszanak, olajban sült finomságokat kapnak és hanukai dalokat énekelnek. A nők pedig Hannára és hét fiára emlékeznek, akik inkább a mártírhalált választották mintsem, hogy megszegjék Isten törvényét és leboruljanak az idegen istenek előtt. A középkortól kezdve ezen az ünnepen ajándékot is kapnak a zsidó gyerekek, mert a karácsonyt megünneplő keresztényekkel szemben rossz érzés lenne nekik, ha ők nem lennének megajándékozva. Korunkban előfordul, hogy hanuka minden napján ajándékkal kedveskednek a gyermekeknek, ezzel is erősebbé téve a vallási hovatartozás érzését.