márciusi imaidők

március01.18.00.péntekszombat fogadás (gyertyagyújtás 17.11.)ádár I.21.
 02.10.00.szombatÜnnepi ima – KI TISZÁ (hávdálá 18.16) 22.
 04.07.02.hétfőSáchrit – reggeli ima 24.
 07.07.01.csütörtökSáchrit – reggeli ima 27.
 08.18.00.péntekszombat fogadás (gyertyagyújtás 17.21.) 28.
 09.10.00.szombatünnepi ima – P’ SKÁLIM (sékelek), KI TISZÁ (hávdálá 18.26) 29.
 11.07.02.hétfőSáhrit – reggeli imaádár II.01.
 14.07.01.csütörtökSáhrit – reggeli ima 04.
 15.18.00.péntekszombat fogadás (gyertyagyújtás 17.32.) 05.
 16.10.00.szombatünnepi ima – PEKUDÉJ (hávdálá 18.37) 06.
 18.07.02.hétfőSáhrit – reggeli ima 08.
 21.07.01.csütörtökSáhrit – reggeli ima ESZTER BÖJTJE (04.06-18.29.) 11.
 22.18.00.péntekszombat fogadás (gyertyagyújtás 17.42.) 12.
 23.10.00.szombatünnepi ima – P‘ ZÁHOR (emlékezés) VÁJIKRÁ (hávdálá 18.47) 13.
 23.18.30szombaterev PURIM – Megilát Eszter, forralt bor és álarcosbál 13.
 24.08.00vasárnapPURIM – Megilát Eszter, forralt bor és álarcosbál 14.
 25.07.02.hétfőSáchrit – reggeli ima 15.
 28.07.01.csütörtökSáchrit – reggeli ima 18.
 29.18.00.péntekszombat fogadás (gyertyagyújtás 17.52.) 19.
 30.10.00.szombatünnepi ima – P‘ PARA (vöröstehán) CÁV (hávdálá 18.57) 20.
április01.07.02.hétfőSáchrit – reggeli ima 22.
 04.07.01.csütörtökSáchrit – reggeli ima 25.
 05.18.30.péntekszombat fogadás (gyertyagyújtás 19.02.) 16.

Március 23-án szombat este köszönt be Purim ünnepe. Purim, az összefogás és a megmenekülés napja. Mottó:

„És a zsidóknak fény és öröm volt, vígság és dicsőség! – Így legyen mindannyiunknál! (Eszter könyve 8. fejezet, 16. vers) A történet: A héber dátum: Ádár hónap 14. A purim a sok gyásznap, mely a zsidóság több évezredes történelmét kíséri, mellett egy igazi hamisítatlan örömünnep. Az ünnep történelmi hátterét Eszter könyvéből ismerhetjük meg, mely szerint időszámításunk előtt 470- körül Áhásvéros (görögösen: Xerxes) király uralkodásának idejében az ámálék népből származó főminiszter, Hámán, el akarta pusztítani a Perzsa Birodalom minden zsidó lakóját. Azonban a zsidó Mordeháj és unokahúga, nevelt lánya Eszter, meghiúsította Hámán gonosz tervét és megmentette népét a pusztulástól. A sorsvetéssel (perzsa nyelven: PUR, ebből a szóból származik az ünnep neve) megállapított napon és a zsidók fegyverrel a kézben védték meg magukat és számoltak le ellenségeikkel, ahogyan Eszter könyvében is olvashatjuk. A hagyományok: Előírás, hogy purim ünnepén meg kell ajándékozni legalább egy embertársunkat kétféle dologgal, olyannal amely rögtön alkalmas az elfogyasztásra. Ezt az ajándékküldést hívjuk a közismert jiddis szóval sláhmónesznek (héberül: misloáh mánot). E kedves figyelmességre, kötelességre már Eszter könyvében is van utalás. Azonban nemcsak ajándékot kell küldeni, hanem a rászorulókat is meg kell ajándékozni. Legalább két embertársunknak kell adni ajándékot, mely ez esetben lehet pénz is. E fontos előírást bölcseink szintén Eszter könyvében található mondatokra alapozzák. Purimkor ünnepi lakomát (miste) kell tartani. A bibliai időben is díszes étkezéssel ünnepelték meg a megszabadulást. E lakomákon bort is ittak, talán ezért rendelték el bölcseink, hogy „Minden ember köteles annyi bort inni, hogy ne tudjon különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordeháj között!” -írja a Talmud, a Megilá traktátus 7b oldalán. Purimkor szokás maskarákba, jelmezekbe öltözni, másnak látszani. E jelmezek voltak a kellékei a purimi játékoknak (jiddisül: püremspíl/purimspiel), előadásoknak is, a kimondottan e napra írt tréfás színdaraboknak. A purimi tréfák (stiklik) szinte előírásszámba mentek e napon. Ekkor választották a purimi rabbit is, kinek joga volt akár a bevettől eltérő módon is magyaráznia a közösségnek a Szentírást. Egyszóval purimkor majdnem minden meg van engedve, ami jólesik, persze a törvény keretein belül. Az álarc viselésének másik okát abban is kereshetjük, hogy ez az egyedüli szentírási könyv, amiben Isten neve nem szerepel, ám mégis mindenhol ott érezzük az Ő óvó jelenlétét. A történések álarca mögül figyel bennünket. Az ünnep üzenetei: Purim és a zsidó történelem szorosan összefonódik, mert purim ünnepében benne foglaltatik a zsidóság eddigi sorsa, történelme is. A Szentírásban olvassuk, hogy Hámán vérfürdőjétől a zsidók megmenekültek, de sajnos azt is tudjuk hány és hány Hámán előzte meg és követte őt? Hogy a szétszórtságban hány zsidó esett a gyűlölet áldozatául, sehol sincs feljegyezve. Ezen üldözések folytán a zsidók erősebb összetartásra szorultak, mint más népek és bizonyos mértékben külön világot éltek. E külön világnak szerves része a purim örömünnepe is. Számunkra a sok-sok tanulság közül az egyik legfontosabb, hogy a zsidó szellemi és fizikai túlélés útja csakis az összefogás és a hagyományok megtartása lehet. Néhány tanács a hölgyeknek: A purimi sütemények között hagyományosan megtalálható a flódni (almával, dióval, mákkal és (szilva)lekvárral rétegezett sütemény), a kindli (mákos vagy diós tekercs „pólyásbaba” formában), a kráncli (tésztakarika, tojásfehérjéből készült habbal a tetején), valamint a legközismertebb purimi sütemény: a hámántáska (homentás, ozné Hámán). A hámántáska mákkal vagy (szilva)lekvárral megtöltött háromszögletű sütemény, mely alakjának és elfogyasztásának több magyarázata van. Az egyik magyarázat szerint a német mák (Mohn) és a táska (Taschen) szavak összevonása, héber névelővel ellátva (Há-Mohn-Taschen), melyben így szerepel a Hámán (Há-Mohn) szó is. Van oly vélemény is mely szerint Hámán süvegének volt ilyen alakja; mások szerint a halálra ítéltek fülét akkoriban levágták (ozné Hámán = Hámán füle). Vannak kik úgy vélik, hogy a három szöglet a zsidóság három ősatyját jelzi, mert az ősök: Ábrahám, Jichák/Izsák és Jákob érdeme volt, hogy jött purimkor a segítség. Történelmi érdekességek: A purim szó és a hozzá kapcsolódó események a zsidó történelem oly szerves részévé váltak, hogy a különböző városok zsidó közösségei saját megmenekülésük napját is purimnak nevezték. Például: anconai purim (megmenekültek a földrengés pusztításától 1690-ben), budai purim (Páduában tartották annak emlékére, hogy 1684-ben a budai vár ostromának hírére a csőcselék megtámadta házaikat, de szerencsésen életben maradtak), tripoliszi purim (1793-ban a kalózok rabszolgákká tették a zsidókat, de csodásan kiszabadultak) stb.

Március 09. A Párását Skálim, a sékelek szakasza. A szakasz a pusztában, minden férfi által adományozott máchácit hásekelről (fél sékelről) szól. A Szentély idejében ezt olvasták fel Ádár hónap elején, ezzel figyelmeztetve mindenkit, hogy niszánban hozzák el a fél sékel adományát a Szentély részére, amiből vették a közösségi áldozatokat. Nekünk is fel kell ébreszteni magunkban az adás vágyát.

Március 23. A Párását Záhor, az emlékezés szakasza, ezt a Purim előtti szombaton olvassuk fel. Ebben van szó az Ámálék nevű népről, akik megtámadták a zsidókat, miután kijöttek Egyiptomból. Ámálék testesíti meg a Tórában az abszolút rosszat, a rossz tulajdonságokat, akire semmilyen hatást nem tettek az egyiptomi kivonulás csodái. Azért olvassuk Purim előtt, mert Hámán, aki a purimi történetben ki akarta irtani a zsidókat, szintén ebből a népből származott. Fontos emlékeztetni magunkat, hogy irtsuk ki magunkból a rossz tulajdonságokat.

Március 30. Párását Párá A Vörös Tehén szakasza. A párá ádumáról, a vörös tehénről szól a szakasz. Ha valaki halott által tisztátalan lett, ahhoz, hogy megtisztuljon, az volt szükséges, hogy a vörös tehén hamujából a tisztulásának a harmadik és a hetedik napján ráspricceljenek. A pusztában is aktuális volt, hiszen Niszán hónap elsején állították fel a Miskánt és később a Szentély idejében is ekkor aktuális, hiszen a pészáchra, ami egyike a három zarándokünnepnek, minden férfinek hoznia kellett áldozatot. Aki nem volt rituálisan tiszta, az nem hozhatott áldozatot. Nekünk is szükséges, hogy vágyjunk a rituális és spirituális tisztaságra egyaránt.