Ros Hásáná magyarul az év feje, vagyis az újév. Tisri hónap első két napján, a világteremtés évfordulóját tartjuk, amikor a zűrzavarból – I’sten szavára – megszületett a világmindenség. A zsidóság számára különleges jelentőséggel bírnak az úgynevezett Nagyünnepek. A tisri hónapjának első napjától a tizedik napig terjedő időszakot tíz bűnbánó napnak, félelmetes napoknak nevezzük. A nagyünnepi ciklus első két napja a Ros Hásáná, az utolsó a Jom Kipur. Megtérés és önvizsgálat (cselekedeteink felülvizsgálata) határozzák meg az ünnepi felkészülést. Ros Hásáná ünnepének három másik elnevezése is ismert: Jom Truá – a kürtharsogás napja. Jom HáZikáron – az emlékezés napja és Jom HáDin – az ítélet napja.
Törekednünk kell, hogy meghalljuk a Ros Hasanát megelőző hónapban a sófár lélekrendítő hívó hangját, az új évet követő tíz bűnbánó nap önvizsgálatra ösztönző pillanatait, Jom Kipur csodálatos 25 óráját amelyen keresztül eljuthatunk az önsanyargatástól a megnyugvásig. Utána folytatódik az ünnepsorozat Szukottal, a sátoros ünnep különleges „melegségével”, és végül Szimhát Tóra a tóra örömünnepe. Visszatértünk a kiinduló pontunkhoz, a Tórához, Mózes öt könyvéhez, amelyet a mi királyunk nékünk adott, hogy éljünk vele. Bármelyikünk, aki ilyenkor átveszi a Tant, az ünnepek megtartásával, zsinagógába látogatással egy kicsit királynak érezheti magát. Szép ruhában, gyönyörű helyen, különleges pillanatokat élünk meg, és szent szavakat mondunk.